A flexitáriánus étrend

A flexibilis és a vegetáriánus kifejezésekből összemixelt „flexitáriánus” kifejezés sokkal engedékenyebb étrendet biztosít követői számára, mintha csak a vegetáriánus étkezési szokásokat követnék. Ugyanis nem mondanak le a húsokról (ellenben a vegetáriánus étrendet folytatókkal), állati eredetű tápanyagforrásokról, hiszen alkalmanként a főként növényi alapú étrendet egy kevés állati eredetű forrással „felturbózzák”.

A fogalom 2008-ban került a középpontba az amerikai dietetikus, Dawn Jackson Blatner által a The Flexitarian Diet című könyvének megjelenésével. A flexitáriánus szó nem diétát jelent, hanem sokkal inkább életmódot. A követői mindinkább az egészség megőrzésére pályáznak, miközben a környezettudatosság fontosságát is szemük előtt tartják. A flexitáriánus étrendet szokás fél-vegetáriánusságnak hívni, mivel javarészt a zöldségekre, gyümölcsökre és gabonafélékre összpontosít, ezzel szemben előfordulnak bizonyos étkezések, amikor hamburger, rántott hús és társai kerülnek az étkezőasztalra.

A flexitáriánus étkezéshez a tányér összetevőinek részét kell, hogy képezzék az alábbiak:

• növényi eredetű fehérjeforrás
• minőségi szénhidrátok
• zöldségek + egészséges zsiradékok

Főként – ahogy az előbb említett – zöldségek, gyümölcsök és a teljes értékű gabonák kapják a legnagyobb fókuszt a flexibilis vegetáriánus étrendben. Ettől függetlenül, a rugalmas táplálkozási forma értelmében beiktathatóak a hús-, hal- és tejfogyasztás, valamint a tojások felhasználása is. A fehérjeforrások beviteléhez a növényi eredetű fehérjéket preferálja. Ösztönöz az étkezési szokás arra, hogy csökkentsük, sőt megszüntessük a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, mint például a gyorsétkezdei kosztot. Emellett javasolja a hozzáadott cukorbevitel limitálását egyaránt.

A szív egészségét elősegíti ez a típusú étrend a magas élelmirost-tartalmú élelmiszerek fogyasztásával. Ezenkívül a magas kalóriatartalmú feldolgozott élelmiszerek korlátozásából fakadóan az alacsony kalóriatartalmú természetes erőforrásokra helyeződik a hangsúly, amely viszont segít csökkenteni a testsúlyt, vagyis fogyási előnyöket generál. Az előző pozitív hatások a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzését szolgálhatják, hiszen a magas rosttartalmú, növényi alapú étrend és a megfelelő testsúly elérése mind segíthetik. A magvak, teljes értékű gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával a szervezet olyan tápanyagokhoz és antioxidáns-forrásokhoz jut, amely segíthet a daganatos betegségek megelőzésében. Mindemellett a húsfogyasztás mérséklésével a természeti erőforrások élettartamát lehet növelni (a káros gázok kibocsátásával, kevesebb földterület- és vízhasználattal).

Bár ezek alapján úgy tűnhet, hogy a flexitáriánus étrend jelentheti a megoldást a jövő problémáira, érdemes odafigyelni, hogy ne essünk át a ló túloldalára, vagyis ne vigyük túlzásba az előírásait, mivel a rugalmasság a fő elve. Mint más étrendek ez is akkor fog a szervezet számára előnyt kovácsolni, ha kiegyensúlyozottság jellemzi. Fontos, hogy a megfelelő mikro- és makrotápanyagok biztosítva legyenek az étrend követése mellett is. A húsok, állati eredetű tápanyagok csökkentésével ugyanis olyan hiányok kialakulhatnak, mint a B12, cink, vas, kalcium vagy az omega-3 zsírsav hiánya.

A félvegetáriánus étrendet érdemes kipróbálni a mindennapokban azoknak, akik szeretnének olyan „diétát” követni, ami nem követ szigorú szabályokat. Az egészség és a bolygó fenntarthatósága érdekében tereli a kipróbálóit egy kiegyensúlyozott étkezés kialakításának irányába, amely tehát nem igényel fokozott odafigyelést, korlátozásokat jelentős mértékben.