A tönkölybúza, mint ősi csodanövény a konyhában

A több ezer éve Európában is megtelepedő gabonaféle Ázsiából indult hódító útjára. A XIX. századig hazánkban előszeretettel fogyasztott gabonának számított, majd a helyét felváltotta a nemesített, nagy terméshozamú gabonafajta. Napjainkban azonban újra „fénykorát éli” egyrészt a jótékony hatásai miatt, másrészt viszont nem igényel különleges termesztést: bírja a szárazságot, a tápanyagszegény talajt és vegyszerezésre sincs szüksége.

Számos előnyei közül a legkiemelkedőbb, hogy a közönséges búzától jóval több fehérjét tartalmaz, így például a rendszeresen sportot űzőknek érdemes beépíteni az étrendjükbe. Cukorbetegeknek kifejezetten jó, alacsonyabb szénhidráttartalmának (a rizshez, búzához és köleshez viszonyítva) és glikémiás indexének köszönhetően. Viszont a lisztérzékenyek számára kerülendő élelmiszernek számít, mivel jelentős mennyiségben tartalmaz glutént. Alacsony rosttartalmú, könnyen emészthető, így jótékony hatást gyakorol a belekre, az emésztésre. Energiatartalma magasabb, mint a közönséges búzáé, könnyen energiával látja el többek között az izomszöveteket, idegsejteket. Rendszeres fogyasztásával a koleszterinszint rendben tartását biztosítja, valamint hosszú távon a teljesítőképességre is pozitívan hat.

A tönkölybúzával konzerv formájában lehet találkozni a Globus termékei között, melyek az alábbi tápanyagokat tartalmazzák (100 g termékre):

• Energia: 563 kJ / 133 kcal
• Zsír: 1,8 g
• amelyből telített zsírsavak: 0,2 g
• Szénhidrát: 22 g
• amelyből cukrok: 0,3 g
• Rost: 4,0 g
• Fehérje: 5,3 g
• Só: 0,56 g

Felhasználása szerint igencsak sokrétű: nemcsak a tönkölybúza szemes formájában szokás alkalmazni, hanem lisztként, tésztaként, ugyanakkor még sör készítésére is alkalmas. A tönkölylisztből finom, laktató és egészséges pogácsát, kenyeret, valamint süteményeket lehet készíteni – a normál búzalisztből készült kenyerekhez képest a legnagyobb előnye, hogy tovább eltartható kenyerek süthetőek a felhasználásával. Gyakorlatilag a búza, búzaliszt, illetve a rizs helyettesítésére szolgál. A tönkölyt alapjáraton köretként, húsok mellé ajánlott fogyasztani, de salátákban is egyértelműen megállja a helyét, vagy éppen immunerősítőként páratlan meleg tönkölylevesként megfőzve.

A tönkölybúza az a növény, amely már ősidők óta gazdagítja az étrendet, jelentős hatásaival együtt. A kellemes, lágy textúrájával, ízével tökéletes alternatívája az egyéb gabonaféléknek, így akár tönkölybúzaliszt, búzasör, konzerv, száraztészta formájában lehet az üzletekben találkozni vele. Legfőbb erényei közé tartozik, hogy a diabéteszesekre jó hatást gyakorol, segíti az emésztést, a koleszterinszint rendben tartását. Összességében a nemesített búzafajoknál belső értéke jóval magasabb, kedvezőbb az egészségre – viszont a lisztérzékenyeknek gluténtartalma miatt vigyázni kell a fogyasztásával.