Fizikai inaktivitás

A mozgásszegény életvitel rengeteg negatív következményt okozhat. A mozgáshiányos, vagyis inaktív életmód már napjainkban is jelentős problémákat vet fel, olyanokat, mint például a stroke, cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegségek kialakulása – mindemellett a mentális egészségre ugyanolyan rossz hatást gyakorol, mint a fizikai jóllétre. A fizikai inaktivitás magában foglalja ugyanis a hosszú órákon át tartó ülést, fekvést miközben TV-t nézünk, dolgozunk, ülünk egy asztalnál stb. A passzív időtöltés sajnos egyre több időt vesz el a szabad perceinkből, melyeket fordíthatnánk valamilyen mozgásra, sportolásra, aktív tevékenységre.

A testmozgás hiánya nemcsak hazánkban jelent problémát, hanem világszinten is. Az automatizáció hatására egyre több olyan munka teremtődik, amelyek javarészt ülőmunkát igényelnek, így a nap több, mint felét az ülés teszi ki. Ezt követi az esti filmnézés, lustálkodás, a lelkesedés elvesztése a sport, mozgás iránt, melynek következményeként egyre gyakoribb probléma a hátfájás, egyéb betegségek. A Cebr (Centre for Economics and Business Research) kutatásai alapján Európa-szerte a lakosság nem mozog eleget, minden negyedik felnőtt inaktívnak mondható. Az egészségre káros hatást gyakorló életmód a gazdaságra is negatívan hat, hiszen tanulmányok kimutatták, hogy az inaktivitásból származó egészségügyi gondokra fordított pénz kimagasló értéket képvisel.

Az egészségügyi következmények kialakulásának korlátozása céljából. Általánosságban véve több mozgásra van szükségünk. Az inaktivitás ugyanis a zsírok lerakódását növeli, melyek az artériák eltömődéséhez vezetnek, ami még több problémát generál. De a jó hír az, hogy számos „ellenszer” van ennek kiaknázására. Mint ahogy az összes izomnak, így a szívnek is fizikai aktivitásra van szüksége, ahhoz, hogy megfelelően működjön. Az aktív mozgás hatására a tüdő is könnyebben tudja szállítani az oxigént a vérben, így könnyedén tudja azt eljuttatni az összes sejthez, szövethez. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának arányát csökkentheti, de segít a vérnyomás, a vércukorszint szabályozásában, illetve növeli az elégetett kalóriák számát, ami segítséget nyújt az egészséges testsúly fenntartásában.

A WHO javaslata szerint naponta kellene mindenkinek 20 percnyi aktív mozgást végezni (azaz körülbelül heti 2,5 órát) az egészségünk hosszú távú megőrzése céljából. Egyes kutatások viszont ennél többet ajánlanak (napi 1 órát), ami segít kompenzálni a munkavégzés közbeni inaktivitást. Nem feltétlenül az az iránymutatás, hogy valamilyen extrém sportba kell belevágni, vagy minden nap túlhajszolt edzéstervbe kell belekezdeni, hanem olyan mozgásformát ajánlott választani – nemcsak sportot –, ami fedezi a napi aktív mozgásigény kielégítését, emellett még kedvünket is leljük benne. Ez lehet akár kertészkedés nyáron, túrázás a környéken, autózás leváltása biciklizésre vagy gyaloglásra, beiratkozás egy tánckurzusra vagy egyéb szabadidős tevékenység. Tanulmányok kimutatták, hogy azok az egyének, akik rendszeresen aktívan mozognak, kevésbé érzékenyek a stresszre, kipihentebben tudnak aludni, jobban tudnak koncentrálni mind munkára, mind pedig otthon, iskolában, illetve csökken a szorongásra, depresszióra való hajlam.

Mivel a mozgási lehetőségek skálája hosszú, ezért nem nehéz betartani a „szabályokat”, amiket érdemes is követni, hiszen ezzel saját magunknak, egészségünknek teszünk jót.