A fenti adatok azért is elkeserítőek, mert a legalacsonyabb zöldség-, gyümölcsfogyasztás a kisgyermekes családokra jellemző. Ennek hátterében állhat hozzáférhetőséggel vagy anyagi nehézséggel összefüggő okok, de gyakran a rossz szokásokban, az egészséges táplálkozásról szerzett hiányos tudásban keresendő a probléma forrása. A gyermekek kiegyensúlyozott étkezésének kialakításában viszont hatalmas szerepet kap a példamutatás, ugyanis ha a kicsik azt látják, a szülők változatosan, előszeretettel fogyasztják a tápanyagdús terményeket, nagyobb eséllyel fogják ők is megkedvelni.
Az étkezésnek, táplál(koz)ásnak nem csak fizikai jelentősége van. Gondoljunk csak a magzati korra, ahol az édesanya és gyermeke között különleges kapocs van: a köldökzsinóron és a placentán (méhlepényen) keresztül vannak összeköttetésben, és minden hasznos – illetve sok esetben káros – tápanyag az anya szervezetéből átkerül a magzatéba. Ez a szoros kapocs még sokáig megmarad, ugyanis a csecsemő hosszú hónapokig azt hiszi, ő és édesanyja egyek.
Érdekesség! A nyelv ízlelőbimbói már a várandósság 16-18. hetében kialakulnak, a 20. terhességi hétre pedig a magzat ízérzékelése megközelíti az újszülöttét. Érdemes tehát már a babavárás alatt minél színesebben táplálkozni, mert kutatások bizonyítják, hogy amilyen ízekkel gyakrabban találkozik a magzat, azt később jobban fogja kedvelni, könnyebben elfogadja.
Így aki még gyermekvállalás előtt áll, az fontolja meg saját étrendjének színesebbé, változatosabbá tételét – hiszen gyakorlatilag a “példamutatás” már az anyaméhben megkezdődik.
Kutatások bizonyítják, hogy a szoptatott csecsemők a későbbiekben kisebb mértékben lesznek válogatósak, elutasítóak az ételekkel szemben, mert több ízzel, aromával találkoznak az anyatejen keresztül, mint az egyhangú ízvilágon élő tápszeres csecsemők. Az anyatejbe kiválasztódnak a vízben oldódó illóanyagok, amelyeket a baba is érezni fog.
Fontos! A tévhitekkel ellentétben, az alkoholon kívül nincsen tiltólistás alapanyag a szoptatás időszakában! Az egyéni tolerancia függvényében nyugodtan fogyaszthat az édesanya “K-betűs” zöldségeket, hüvelyeseket vagy erőteljes, csípős fűszerezésű ételeket is és mértékkel még kávét is ihat. Figyelje meg a saját és a kisbaba reakcióit, de indokolatlanul ne hagyjon ki semmit az étrendjéből. Már csak azért sem, mert a különféle ételek, beleértve az allergének, pl. tej, tojás, glutén, elővigyázatosságból történő kerülése bizonyítottan növeli a táplálékintoleranciás és -allergiás kórképek kialakulásának kockázatát! Természetesen ha érintett vagy autoimmun gluténérzékenységben, intoleranciás vagy allergiás kórképekben, akkor fontos speciális diétát tartanod.
A hozzátáplálás a legalkalmasabb időszak arra, hogy minél több alapanyaggal, élelmiszerrel ismertesd meg gyermeked! Néhány hiba, amit sok szülő elkövet, és ezzel a rossz szokások rögzülését, válógatósságot idézheti elő:
Az alábbi 6 pont megvalósításával a gyermekeddel való kapcsolatodat is erősítheted.
Az alábbi tanácsokat akár felnőttkorban is alkalmazhatod, hiszen mint már többször hangsúlyoztam; ha azt szeretnéd, hogy gyermeked táplálkozása egészséges, kiegyensúlyozott legyen, a legfontosabb, hogy te példát mutass neki. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy te is változatosan fogyaszd a zöldségeket, gyümölcsöket. Ki tudja, talán az alábbi apró trükkök alkalmazásával te is megkedveled az eddig elutasított terményeket?!
A zöldségeket színűk, sokszor erőteljes illatuk miatt kevésbé fogadják el a gyerekek. De az is lehet, hogy csak rossz élménnyel kötik össze a spenótfőzeléket, tehát érdemes beszélgetni arról is, miért nem fogadnak el bizonyos ételeket.
Plusz egy tipp! Akár pürés, akár “falatkás” (BLW) hozzátáplálást követtek, azt gondolom, fontos az ún. egyalapanyag-rendszer. A babád ételeit készítsd ugyanazokból az alapanyagokból, mint a felnőttek menüi, és akár te magad is kipróbálhatsz új állagokat, formákat.