Menu
Menu
A böjt nem jelent mást, mint ételtől, italtól vagy más tevékenységtől való tartózkodást, amely tarthat órákig napokig, de akár hónapokig is (mikor csak egy élelmiszert, például a húst mellőzzük étrendünkből). A böjtöt sokan párhuzamba vonják a fogyással, de fontos tisztázni, hogy nem egyenlő a fogyókúrával, sőt, nem is célszerű, hogy a böjt a testsúlycsökkentés eszköze legyen. Testsúlyváltozás természetesen előfordulhat, de ez általában a csökkentett energiabevitelnek tudható be.
Rövid idejű böjt minden ember életében előfordul, a legjobb példa erre az előző napi utolsó étkezéstől a következő napi első étkezésig eltelt idő. Az angol breakfast szó szó szoros értelemben “böjt(meg)törést” jelent, tehát hiába fordítjuk reggeliként, valójában nem utal az étkezés időpontjára.
Böjtölni vallási, egészségügyi, spirituális de akár politikai okokból is lehet, de ezen belül is számos célból kezdhet valaki böjtölni. Ezek nagy része tudományos alátámasztott, így ha önmagunkra, egészségünkre odafigyelve iktatunk be böjtöket, akkor akár lassíthatjuk a szervezet öregedési folyamatait; javíthatunk az emésztési folyamatokon; csökkenthetjük a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, de akár a memóriánkat, tanulási képességienket, szellemi teljesítményünket is növelhetjük.
A szellemi teljesítményfokozáson és testi “tisztításon” túl nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy elménket, pontosabban a negatív gondolatokat is képesek lehetünk kisöprögetni. A böjt ugyanis nem véletlenül képezi szerves részét valamennyi világvallásnak. A tanítók mai napig hangsúlyozzák fontosságát. Az energiamentes (“kalóriamentes”) időszak jó lehetőség az elmélyülésre, relaxációra, meditációra, ezáltal önmagunkkal és embertársainkkal szemben is érzékenyebbek lehetünk.
Ma már tudjuk, hogy böjt alatt a szervezet növekedéshormon-kibocsátásba kezd, ami a testet érintő pozitív hatások mellett segíthet javítani a hangulatot, a közérzetet is. Összességében elmondható, hogy ha időben korlátozzuk az étkezésünket, akkor a legjobb, ha tehermentesítésnek fogjuk fel – semmiképpen ne méregtelenítésnek. A méregtelenítést ugyanis egy jól működő szervezet tökéletesen el tudja végezni, hiszen van egy jól működő komplex méregtelenítő rendszerünk: a máj, a vesék, a keringési rendszerünk, a nyirokrendszerünk és a légzőrendszerünk.
A böjt egyéb egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban a legtöbb kísérletet állatokon végezték, a humán kutatások vagy nem jutottak egyértelmű eredményre, vagy nem történtek még meg. Ígéretes azonban a böjt szénhidrátanyagcserében betöltött szerepe: segíthet javítani a glükóztoleranciát és csökkentheti az inzulinrezisztenciát, nemcsak egészséges embereken, hanem inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén is. Emellett a böjt összefüggésben állhat a kedvezőbb vérzsír-értékekkel (összkoleszterin-, LDL- és trigliceridszint). Segíthet a cirkadián ritmus (biológiai óra) optimális működésében, aminek összességében van nagy szerepe az egészségmegőrzésben.
Érdekesség! Az orvosi böjt az utolsó étkezés után 16 órával kezdődik, az autofágiás folyamatok már ekkor megindulnak, de 24 óra elteltével még nagyobb mértékben erősödnek, “tisztulni” kezd a szervezet. (Az autófágia önevést, önemésztést jelent, mikor a szervezet megszabadul az elhasználódott, funkciójukat már nem ellátó sejtalkotórészektől.)
Nagyon divatos manapság az intermittent fasting, azaz az időszakos böjt fogalma, ami egy átfogó definíció, több módozatra is utalhat. Lényege, hogy 24 órán belül egy étkezési ablak és egy böjt periódus váltja egymást. Legismertebb formája a 16:8, mikor 16 óráig koplalunk, az étkezési ablak pedig 8 órás. Azonban gyakorlatilag a 14:10-es, vagy a 12:12-es módszert is működhet és nevezhetjük időszakos böjtnek.
A módozatok között meg kell említeni az 5:2-t, amikor az egyén 2, nem egymást követő napon mindössze napi 500-600 kcal-t fogyaszt, míg a többi 5 napon a megszokottak szerint étkezik. Érdekesség, hogy egy randomizált-kontrollált kutatás ezt a módszert vizsgálta és bizonyította, hogy ha a fogyáshoz szükséges napi energiabevitelt fogyasztjuk, mindegy, hogy napi hányszor és mikor étkezünk.
A warrior diet, vagy 20:4 során 20 órán át tartó böjtöt tartunk, az étkezés pedig 4 órás időablakban történik. A hetente 1-2 alkalommal megtartott “eat-stop-eat” módszer vacsorától vacsoráig tartó 24 órás böjtöt jelent.
Sokan pedig az OMAD, azaz a One Meal A Day (Napi Egy étkezés) módszernek hódolnak.
Fontos kiemelni, hogy az időszakos böjt egy egészséges ember számára sem szellemileg, sem testileg nem károsító hatású.
Fontos még egyszer kiemelni, hogy nem csodaszerről, varázslásról van szó, alapvetően nem az időszakos böjt a hosszú, egészséges élet titka - bár tény, hogy hozzájárulhat az egészségben leélt életévek számához.
Az időszakos böjtölés sem javasolható mindenkinek! Ne böjtölj, ha:
