A cékla szupereje

Bár az ún. superfoodoknak (“szuperélelmiszereknek”) nincs hivatalos definíciója, általában olyan élelmiszereket értünk alattuk, amelyeknek valamilyen (feltételezett) pozitív egészségügyi hatást tulajdonítunk. A kifejezés hallatán a legtöbbeknek egzotikus gyümölcsök, különleges zöldségek jutnak eszükbe, de az igazság az, hogy nem sokat kell keresgélni a közvetlen környezetünkben sem, hogy találjunk igazi, hazai szuperélelmiszert. Például a cékla is ilyen.

A cékla (lat.: Beta vulgaris subsp. Vulgaris var. conditiva) egy, a Földközi-tenger környékén őshonos salátanövény. Elsősorban gyökerét fogyasztjuk, de zsenge levelei is felhasználhatók (salátaként, pesztóként vagy gyógyfőzetként). Egész évben elérhető, változatosan felhasználható zöldségünk. Ehetjük nyersen, főzve, párolva, sütve, konzervként, fermentálva. Jellegzetes földes íze miatt jól áll neki a joghurt, a tejszín, a savas ízek (citromleves, ecetes pác). Mindig igyekezzünk hazai terményt választani, amelynek magasabb a tápanyagtartalma – és természetesen a hazai mezőgazdaságot is támogathatjuk ezáltal.

Sokan nehézkes feldolgozása, előkészítése miatt  fogyasztják ritkábban, ugyanis pucolás közben elszínezi a kézbőrt (kivéve ha gumikesztyűt húzunk), és valljuk be, kemény, lassan puhuló gyökérzöldség. Az előre hőkezelt, konzervált cékla nagy előnye, hogy ezekkel a műveletekkel nem kell vesződnünk otthon.

A céklagumó energiatartalma alacsony, 100 gramm (tisztított mennyiség) átlagosan 30-45 kcal-t tartalmaz. Keményítő csekély mennyiségben található benne, szénhidráttartalmát elsősorban természetesen előforduló egyszerű cukrok (glükóz és fruktóz, azaz szőlőcukor és gyümölcscukor) adják. 100 grammjában átlagosan 5-7 grammnyi szénhidrát található, szigorú szénhidrátdiétát követők (például inzulinos cukorbetegek) étrendjébe beleszámolandó. Érdemes természetes édes ízét kihasználni, akár süteményekhez is felhasználható gumója. Zsír- és fehérjetartalma elenyésző.

Színét a narancssárga vulgaxantinoknak (vulgaxantin I., II.) és a vörös betacianinoknak (betanin, izobetanin, prebetanin, izoprebetanin) köszönheti, ezek egymáshoz viszonyított aránya adja változatos színét. Ma már többféle, érdekes színű céklával is találkozhatunk, egészen a fehértől, a narancssárgán át a piros csíkosig. A hagyományos cékla jelentős mennyiségben betacianinokat tartalmaz, ezt a színanyagot színezékként (E123) előszeretettel használja az élelmiszeripar is, például joghurtok, jégkrémek, kolbászok színezésére.

Érdekesség! A betacianin fő tömegét betanin képezi, a cékla fajtánként 30-100 mg/kg betanint tartalmaz. A betacianin segíti a máj detoxikálását (méregtelenítését) és bizonyított daganatmegelőző hatása van.

Azt azonban fontos kiemelni, hogy általánosságban a növényi színanyagok antioxidánsok is egyben, sokféle módon veszik fel a harcot a szervezetet érő külső-belső ártalmakkal szemben. A daganatprevención túl a cékla a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, kezelésében is nagy szerepet kap. Az említett színanyagokon túl egyéb antioxidáns-természetű anyagokat (például polifenolokat, C-vitamint) is tartalmaz.

A legtöbb antioxidáns növényi hatóanyag, ún. fitonutriens. Többségüket kémiailag azonosították, biológiai-élettani és funkcionálisan előnyös hatásukat megvizsgálták. A fitonutriensek valójában nem adnak energiát a szervezet számára, nem tekinthető tápanyagnak, de hiányukban nem képes megfelelőképpen működni a szervezet. A terményekben egyszerre akár többféle fitonutriens is megtalálható, többségük a levelekben és a zöldség-, gyümölcshéjban halmozódik fel. A legismertebb antioxidáns a C-vitamin, amely hőre és fényre érzékeny vitamin, tehát a friss termékenyeket érdemes nem sokáig tárolni, és lehetőleg kíméletesen hőkezelni. Érdekesség: a növényi színanyagok nem érzékenyek a környezeti behatásokra, sőt, hőkezelés hatására legtöbbjüknek csak nő egészségre gyakorolt pozitív hatása.

A cékla vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalma szezontól függően változik, de fő vitaminjai közé a B-vitaminokat (kivéve B12-vitamin), kiemelve a folsavat (mert ez is egy B-vitamin), a C-vitamint és az E-vitamint sorolhatjuk. Ásványi anyagok, nyomelemek közül megemlítendő a kálium, a magnézium, a cink, a nátrium, a mangán, a vas, a réz és a kalcium. Rosttartalma nem a legmagasabb a termények között, de pektintartalmával kiemelkedik közülük.

Ha a pektinre gondolunk, elsősorban a lekvárokat sűrítő adalékanyag jut eszünkbe, pedig ez egy természetes sűrítőanyag, amely számos gyümölcsben, zöldségben megtalálható, például a céklában is. Tulajdonképpen egy vízben oldódó rost, amelynek bizonyított szerepe van a koleszterincsökkentésben, lassítja a szénhidrátok felszívódását, ezáltal szabályozza a cukoranyagcserét, közvetetten a testsúlyt. Zselésítő hatásának köszönhetően nyugtatja a gyomornyálkahártyát, hozzájárul az emésztéshez, a bélműködéshez; mind székrekedés, mind hasmenéses panaszok esetén segíthet. A pektin az egyik legjobb természetes méregtelenítőként megköti, majd eltávolítja a szervezetbe kerülő nehézfémeket és más szennyezőanyagokat. Rendszeres céklafogyasztással tehát ezen hatásokhoz mind-mind hozzájárulhatunk.

A cékla keringési szervrendszerre gyakorolt pozitív hatása bizonyított, amely egyrészt a gyulladáscsökkentő antioxidánsoknak, másrészt nitráttartalmának köszönhető. A táplálkozás útján bejuttatott nitrátot a szájüregben található baktériumok, nitrogén-reduktáz enzim segítségével nitritté alakítják. A nitrit a gyomorban található savas közeg hatására nitrogén-monoxiddá (NO) alakul. A NO-nak nagy szerepe van a sejtek közötti kommunikációban. Hozzájárul az erek tágításához, a vérkeringés fokozásához, a gyulladáscsökkentéshez, a (sport)regenerációhoz, az agyi idegi kapcsolatos optimális működéséhez, a memória kialakulásához, illetve baktériumölő és parazitaellenes (immunvédő) tulajdonsággal is rendelkezik. Kutatások szerint a NO hiánya szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.

A NO elsőként felfedezett, kiemelendő élettani szerepe az erek simaizmainak lazítása, amely révén tágítja az erek falát, így járulhat hozzá az egészséges szív-, érrendszeri és az agyi vérkeringéshez, a kiváló sportteljesítményhez, a jobb légzés és a férfi potencia javításában. Az antioxidánsok fokozzák a NO termelődését.

Érdemes tehát a magasabb nitrát-tartalmú zöldségeket rendszeresen étrendbe építeni, így például a céklát is. A cékla átmeneti sportteljesítmény-fokozó hatása bizonyított, így sportterhelés, fizikai aktivitás előtt kifejezetten javasolt fogyasztani.

Fontos! Vérnyomáscsökkentő alkalmazása esetén a cékla mindennapos fogyasztása (például céklalé formájában) nem javasolt, minden esetben egyeztetni kell a kezelőorvossal. A másik rizikócsoport a csecsemők. 8-10 hónapos kor alatt nem javasolt magas nitrát-tartalmú zöldségeket (és forralatlan csapvizet, illetve kútvizet) adni a gyermeknek, ugyanis ekkor még nem rendelkeznek azzal az enzimrendszerrel, ami megakadályozná az ún. methaemoglobinaemia kialakulását. Ebben az állapotban az oxigén szállítása képtelenné válik a vérben, életveszélyes állapotba sodorva ezáltal a gyermeket.

A cékla kiváló növényi vasforrás, illetve gazdag folsavban. Mindkettő hozzájárulhat a vérszegénység, illetve ahhoz kapcsolt állapotok megelőzésében, kezelésében. Azt azonban érdemes tudni, hogy a növényi, ún. nem-hem vas felszívódásának hatásfoka rosszabb az állati eredetű (hem-)vashoz képest.

Az olvasottak értelmében tehát nem túlzás azt állítani, hogy a cékla igazi szuperélelmiszer.