Babonák az asztal körül

A különféle ételekkel kapcsolatos babonák generációkról generációkra öröklődnek. S bár tudjuk, hogy a legtöbbnek semmilyen tudományos alapja nincs, mégis nagyon kiszámíthatóvá és keretezetté teszik az életünket. A legtöbb annyira beépült a gasztronómiai kultúrába is, hogy szinte fel sem tűnnek, önkéntelenül követjük őket.

Mit nevezünk babonának? Honnan erednek ezek?

A babonák olyan régóta, generációkon át fennmaradó hiedelmek, amelyek vagy a véletlen eseteken alapulnak, vagy a kulturális hagyományokban gyökereznek, nem pedig a logikán vagy tényeken alapulnak. A babonák gyakran a múltban elterjedt pogány hitekhez vagy vallási gyakorlatokhoz kapcsolódnak. Az emberek hajdanán nem feltétlenül azért találtak ki a különféle babonákat, mert tudatlanabbak vagy naivabbak voltak, mint mi, hanem a babonák módot kínáltak arra, hogy jobban irányítsák az életet, kereteket, útmutatót adtak az egyes élethelyzetekhez.  

A babonáknak általában nincs bizonyított, tudományos alapja. Persze kivételek mindig akadnak. Emiatt fordulhat elő, hogy akár a magasan képzett emberek is lehetnek babonásak, ha nem is mindenben, de az élet egyes területein. Számos babona az adott nemzet kultúrájához is hozzátartozik, így ha ezekkel együtt növünk fel, meg sem kérdőjelezzük azok hátterét, valódiságát. Vagy éppen el sem tudnánk képzelni nélkülük az életünket. Erre az egyik legjobb példa igen hétköznapi.

Ha valaki tüsszent, akkor automatikusan azt válaszoljuk neki: „egészségedre!”. Ennek több magyarázata is van. Az egyik szerint I. Gergely pápa javasolta a híveknek a pestis járvány idején, hogy a tüsszentés után mondjanak el egy apró imát, vagyis az Isten áldjon meg! kívánságot, hogy ezzel megóvják az illetőt a haláltól. A másik változat szerint régen úgy tartották, hogy a tüsszentés elválasztja a lelket a testtől. Annak megelőzésére, hogy az ördög nehogy ellopja az illető lelkét a tüsszentés pillanatában, hangzott el az Isten áldjon meg! mondat. Ez alakult át később más formává. Megint egy másik elmélet szerint a tüsszentés megállítja a szívet, de a gyorsan utána mondott jókívánsággal visszahozhatjuk a tüsszentőt az élők sorába.

Ha valaki úgy érzi, hogy a babonák túlzott mértékben uralják, irányítják a mindennapjait, vagy extrém módon fél ezektől, esetleg fokozzák a meglévő kényszerbetegségét (ez más néven az obszesszív-kompulzív zavar, angolul obsessive-compulsive disorder/OCD), akkor a mentális egészsége, jólléte megóvása, javítása érdekében külső segítségre lehet szüksége. Ilyen esetekben egy mentálhigiénés szakember vagy pszichológus felkeresése ajánlott.

A legtöbb babona mára már inkább csak szórakoztató, mosolygásra okot adó hiedelemhez kapcsolódik. Viszonylag sok kering az egyes élelmiszerek, ételek körül, vagy az étkezés egyes elemeit érintve. Olyan sok, hogy az összeset nem is lehetne egyszerre felsorolni.

Gyakori vagy kevéssé ismert babonák a tányér körül

A teljesség igény enélkül lássuk, milyen gyakori esetleg kevésbé ismert ételekkel étkezéssel összefüggő babonát ismer(het)ünk itthon vagy akár szerte a világon!

Zöldségek

A fokhagymával számos kutatás foglalkozott már, mivel rendszeres fogyasztása (ami néhány gerezd is lehet naponta) hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez. Nem csoda, ha több vérrel kapcsolatos babona is született e téren. Például az, hogy ha el akarjuk űzni a vámpírokat, akkor együnk sok fokhagymát. Ha Drakulát nem is, embertársainkat egy ideig biztosan távol tartja a jellegzetes szájszag... Ez ne szegje kedvünket, a szívünk egészségéért megéri ez az átmeneti nehézség. Egy görög babona szerint pedig, ha valaki csúnyán néz ránk, apró balszerencse ér minket. Ennek elkerülését szolgálja, ha mindig tartunk magunknál egy gerezd fokhagymát.

A babona szerint a petrezselyem ültetése segíti a nők fogamzóképességét. Természetesen a megfelelően vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás is fontos a várandósságra való esélyek növeléséhez, de a petrezselyem, vagyis a petrezselyemzöld nemcsak a fogantatáshoz, de a már megfogant magzat egészsége szempontjából is jól jöhet. A petrezselyemzöld ugyanis jó forrása számos vitaminnak és ásványi anyagnak, kiemelve a folsavat is. Persze ehhez azért jó sokat kell megenni belőle. Az alacsony folsav-ellátottság összefüggésbe hozható a termékenységi zavarokkal, külső pótlása pedig a családtervezés időszakában is javasolt. A várandósság első heteiben pedig a gyorsan növekvő magzat idegrendszerének fejlődése és így a velőcsőzáródási rendellenesség (spina bifida) megelőzésében vesz részt ez a vízben oldódó vitamin. A petrezselyem levelén kívül egyéb leveles növényekben is megtalálható, ilyen például a spenót, a cékla, a kelbimbó, a kelkáposzta vagy a spárga.

Kenyér

Egy érdekes és egyben kissé ijesztő babona a kenyérrel kapcsolatban arról szól, hogy míg a kisebb méretű lyukakkal kenyér fejezetében normálisak, a nagyobb lyukak a koporsót szimbolizálják. Azt jelenti - állítólag - , ha ilyen a találkozunk, hogy hamarosan el fogunk veszíteni valakit. Vagy talán csak azt, hogy nem jól kelesztették a kenyeret.

Tészta

Kínában a hosszú tészta a hosszú életet jelképezi. Ha valaha is apróbb darabokra vágnánk a száraztésztát főzés és tálalás előtt, azzal a kínai babona szerint valószínűleg az élettartamunkat is lerövidítenénk. Vélekedésük szerint a tésztát olyan hosszan kell élvezni, amilyen hosszúra csak elkészült. Ezért nem illetlen dolog egyben felszívni egy nagy, hosszú szál tésztát a tányérból. Ezzel a szokással, ha a szürcsöléssel nem is, valószínűleg az olaszok is egyetértenek, akik a spagettit szintén nem törik össze a főzés előtt.

Rizs

Esküvőkön az ifjú párra rizst szokás szórni, amikor kivonulnak a templomból, vagy megtörtént a házasságkötési ceremónia. Az apró rizsszemek a termékenységet és így a gazdag gyermekáldást jelképezik. Környezetvédelmi okokból talán jobb lenne kölest szórni, mert azt utána a madarak felcsipegetik, míg a rizsszemeket nem.  Kínában és Japánban az evőpálcikákat „tilos” egy tál rizsbe szúrni, mert ez egyenesen a halál előjele. E mögött az áll, hogy túlságosan hasonlít a tömjénre, amelyet a halottak tiszteletére égetnek el füstölő gyanánt.

Só

Ha kiborul a sószóró az asztalon, akkor sokan megijednek, mert ez bizony balszerencsét jelent, vagy egy kiadós veszekedés előszelét jelzi előre. Ennek megakadályozására az a szokás járja, hogy a jobb kezünkbe veszünk egy keveset a sóból és azt a bal vállunk fölött átdobjuk, mert ezzel tudjuk azokat az ördögi erőket ellensúlyozni, amik ilyenkor esetleg elszabadulnának. Ennek a babonának az alapja vélhetően az, hogy Júdás is kiborította a sót az utolsó vacsorán, nem sokkal azelőtt, hogy elárulta Jézust. Egy másik magyarázat szerint a só igen borsos árú portékának számított (csak, hogy megfűszerezzem kicsit a hasonlatot), így a só pazarlását igen nagy szerencsétlenségnek tartották.

Kávé

Már a reggeli csésze kávé kortyolgatása is előre jelezheti, hogy mi várható ránk a közeli jövőben. Legalábbis anyagi téren. A finn néphagyomány szerint a kávé tetején megjelenő buborékok számottevők e tekintetben: ha a buborékok felénk áramlanak, az azt jelenti, hogy pénzhez jutunk, ha tőlünk távolodnak, akkor pénzt fogunk veszíteni. Érdemes lehet tehát jól megtervezni, milyen irányban fogjuk kavargatni a reggeli eszpresszót...

Tea

A teához is kapcsolódik néhány hiedelem. Franciaországban a hölgyeknek nem szabad a tejet a cukor előtt a teába keverni, különben nem mennek férjhez soha. A csésze alján maradó, fel nem oldódott cukor arra utal, hogy valaki szerelmes belénk. Ha valaki kilöttyenti a teát, az azt jelenti, hogy egy ismeretlen fog meglátogatni hamarosan. A tea kitöltését pedig bízzuk mindig csak egyetlen egy emberre mert ha ezt a feladatot megosztjuk állítólag az is balszerencsét okoz.

Egyéb babonák

Az evőeszközök is széles tárházát kínálják a különböző szokásoknak. Nem illik például kést adni ajándékba, mivel ez a kapcsolat „megszakadását” jelképezi az adott személlyel. Ha mégis egy különleges szakácskést szeretnénk adni az illetőnek, akkor kérjünk el a nála levő legkisebb értékű aprópénzt cserébe, hogy ezzel megtörjük az átkot. Létezik ehhez egy további kiegészítés is: a hagyomány szerint a megajándékozott kezét finoman meg kell bökni az ajándékba adott késsel (vér persze ne serkenjen). Ezzel a gesztussal a kés és az új tulajdonosa közötti „vérszerződés” értelmében az új kés sosem fog új gazdája ellen fordulni és mindig hűen fogja szolgálni őt (akár a konyhában, akár máshol, ha éppen nem konyhai célt szolgál). Egyes országokban a villa leejtése az asztalnál azt jelenti, hogy egy nő fog látogatóba érkezni, míg a kés leejtése férfi látogatót jelent.

Hosszan lehetne még sorolni a hasonló érdekes eseteket. A gasztronómiai babonák sok esetben csak szórakoztató szokások, de ahogy láttuk, néha kifejezetten hasznosak, ha például ezek miatt eszünk meg valamilyen tápanyagokban dús, az egészségünkre kedvező hatású finomságot.  

A karácsonyi és szilveszteri asztalt övező babonákat most nem is említettem. Érdemes visszatérni, mivel decemberben arról is esik majd szó, hogy mit miért eszünk, milyen jelentés kapcsolódik például a karácsonyi almához, dióhoz, mákhoz, halhoz...

‍