Fizikai inaktivitás

A mozgásszegény életvitel rengeteg negatív következményt okozhat. A mozgáshiányos, vagyis inaktív életmód már napjainkban is jelentős problémákat vet fel, olyanokat, mint például a stroke, cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegségek kialakulása – mindemellett a mentális egészségre ugyanolyan rossz hatást gyakorol, mint a fizikai jóllétre. A fizikai inaktivitás magában foglalja ugyanis a hosszú órákon át tartó ülést, fekvést miközben TV-t nézünk, dolgozunk, ülünk egy asztalnál stb. A passzív időtöltés sajnos egyre több időt vesz el a szabad perceinkből, melyeket fordíthatnánk valamilyen mozgásra, sportolásra, aktív tevékenységre.

Globális problémaforrás

A testmozgás hiánya nemcsak hazánkban jelent problémát, hanem világszinten is. Az automatizáció hatására egyre több olyan munka teremtődik, amelyek javarészt ülőmunkát igényelnek, így a nap több, mint felét az ülés teszi ki. Ezt követi az esti filmnézés, lustálkodás, a lelkesedés elvesztése a sport, mozgás iránt, melynek következményeként egyre gyakoribb probléma a hátfájás, egyéb betegségek. A Cebr (Centre for Economics and Business Research) kutatásai alapján Európa-szerte a lakosság nem mozog eleget, minden negyedik felnőtt inaktívnak mondható. Az egészségre káros hatást gyakorló életmód a gazdaságra is negatívan hat, hiszen tanulmányok kimutatták, hogy az inaktivitásból származó egészségügyi gondokra fordított pénz kimagasló értéket képvisel.

Miért kéne aktívabbnak lenni ?

Az egészségügyi következmények kialakulásának korlátozása céljából. Általánosságban véve több mozgásra van szükségünk. Az inaktivitás ugyanis a zsírok lerakódását növeli, melyek az artériák eltömődéséhez vezetnek, ami még több problémát generál. De a jó hír az, hogy számos „ellenszer” van ennek kiaknázására. Mint ahogy az összes izomnak, így a szívnek is fizikai aktivitásra van szüksége, ahhoz, hogy megfelelően működjön. Az aktív mozgás hatására a tüdő is könnyebben tudja szállítani az oxigént a vérben, így könnyedén tudja azt eljuttatni az összes sejthez, szövethez. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának arányát csökkentheti, de segít a vérnyomás, a vércukorszint szabályozásában, illetve növeli az elégetett kalóriák számát, ami segítséget nyújt az egészséges testsúly fenntartásában.

Mennyi az ajánlott mozgás ?

A WHO javaslata szerint naponta kellene mindenkinek 20 percnyi aktív mozgást végezni (azaz körülbelül heti 2,5 órát) az egészségünk hosszú távú megőrzése céljából. Egyes kutatások viszont ennél többet ajánlanak (napi 1 órát), ami segít kompenzálni a munkavégzés közbeni inaktivitást. Nem feltétlenül az az iránymutatás, hogy valamilyen extrém sportba kell belevágni, vagy minden nap túlhajszolt edzéstervbe kell belekezdeni, hanem olyan mozgásformát ajánlott választani – nemcsak sportot –, ami fedezi a napi aktív mozgásigény kielégítését, emellett még kedvünket is leljük benne. Ez lehet akár kertészkedés nyáron, túrázás a környéken, autózás leváltása biciklizésre vagy gyaloglásra, beiratkozás egy tánckurzusra vagy egyéb szabadidős tevékenység. Tanulmányok kimutatták, hogy azok az egyének, akik rendszeresen aktívan mozognak, kevésbé érzékenyek a stresszre, kipihentebben tudnak aludni, jobban tudnak koncentrálni mind munkára, mind pedig otthon, iskolában, illetve csökken a szorongásra, depresszióra való hajlam.

Mivel a mozgási lehetőségek skálája hosszú, ezért nem nehéz betartani a „szabályokat”, amiket érdemes is követni, hiszen ezzel saját magunknak, egészségünknek teszünk jót