Újrahasznosítás a konyhában?

Az élelmiszer-pazarlás megelőzése mindannyiunk közös feladata. Nemcsak anyagilag fontos téma, de a környezetvédelem szempontjából is. Apróbb és nagyobb trükkökkel és nem kevés előrelátással, tudatossággal megelőzhetjük, hogy feleslegesen dobjunk ki élelmiszert, ételt, és ezzel nem kevés energiát, pénzt és időt is "elemésszünk".

Az élelmiszer-pazarlás számokban

Az újrahasznosítás nemcsak a szelektív hulladékgyűjtést jelenti vagy például azt, hogy többször használunk egy műanyag zacskót, de az ételeinkhez, élelmiszereink is kapcsolódhat ez a fogalom. Rengeteg élelmiszert dobunk ki, ami jelentős anyagi terhet és környezetszennyezést jelent.

A felmérések szerint évente hazánkban, fejenként 65 kg (!) élelmiszer kerül a kukába feleslegesen, ami 60 ezer Forintnyi felesleges kiadást is jelent. Ennek nagyjából a fele megelőzhető veszteség lenne.

Szerencsére azért az élelmiszer-pazarlás csökkenő tendenciát mutat az utóbbi években. Ebben bizonyára az is szerepet játszik, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016-ban elindította a Maradék Nélkül nevű élelmiszer-pazarlást megelőző programját. Minél többször olvasunk, hallunk erről a témáról, annál több elméleti és gyakorlati tudásunk lesz, amit beépíthetünk a mindennapjainkba.

Ha már ide kattintottál, valószínűleg Téged is érdekel a téma, és szívesen tennél többet az otthonodban is azért, hogy évről évre kevesebb falat kerüljön a szemétre.

Ne főzz többet, mint amennyi elfogy!

Ahhoz, hogy ezt elérd, valamilyen szintű tervezés szükséges. Tudni kell, hogy hány főre, hány étkezésre fogsz sütni, főzni, s ehhez mennyi alapanyagot kell megvásárolnod. Az otthoni ételkészítéshez nem kell olyan precíz számításokat végeznünk, mint mondjuk, ami a közétkeztetésben (iskolai, munkahelyi, kórházi élelmezésben) szükséges, de ha nagyjából tisztában vagy az adagnagyságokkal, akkor jobban látod, miből mennyi lesz elegendő egy vagy több adag ételhez.

Íme egy rövid, nem mindenre kiterjedő táblázat irányadónak, ami megmutatja, hogy egy főre egy adag ételhez mennyi tisztított, nyers alapanyag szükséges a sütés, főzés előtt lemérve. A konkrét mennyiségeket befolyásolhatja a kor, nem, egészségi állapot, a munkavégzés jellege, a fizikai aktivitás mértéke is többek között. Emiatt ezek csak általános adatok (forrás: Maradék Nélkül, Miből Mennyit Egyek?). Főleg a kezdő háziasszonyok, -urak számára lehet hasznos ez a tudás, de néha a már gyakorlottaknak is jól jön az ismétlés.

Már csak amiatt is fontos előre tervezni valamilyen szinten, hogy ne főzz túl nagy adagokat, ha ezek a szemétbe kerülnek, az nemcsak környezetszennyező, de kockázatos is lehet. Meg is betegedhetsz, ha a túl sokáig, vagy rosszul tárolt ételekből eszel. Biztosan volt már ilyen kellemetlen élményed, amit jobb nem újra átélni.

Tipp: 2-3 napnál tovább nem érdemes tárolni az elkészült ételeket annak érdekében, hogy elkerüljük az élelmiszer eredetű megbetegedéseket. Az ételek megromlásának megakadályozásához fontos, hogy hűtőben tároljuk, majd fogyasztás előtt alaposan átmelegítsük, felforrósítsuk az adagot.

Hogyan mentheted meg a maradékot?

Ha mégis megtörténik, hogy kicsit többet vásároltál, főztél és nem fogyott el minden, de ezek még fogyaszthatók, biztonságosak, akkor számos lehetőséged van a maradékok értékesítésére. Nem véletlenül hívják ezt ténylegesen maradékértékesítésnek.

Ez egyszerre vonatkozhat arra, ha már valamilyen ételhez felhasználsz egy alapanyagot, vagy ha például maradt néhány nyers, de már kevésbé friss zöldség, gyümölcs, kissé szikkadt kenyér, kifli, néhány sajtdarab, azokat új ételekhez értékesítsd.

Íme néhány egyszerű ötlet:

• A levesben megfőtt zöldségekből mártást, krémlevest vagy főzeléket készíthetsz.
• A legtöbb zöldségek levele, szára smoothie-ként, szendvicskrémként, krémlevesként is megmenthető. Például a bazsalikom mellett a reteklevél pesto is igazán kreatív módja az élelmiszer-pazarlás csökkentésének.
• A burgonya, cékla alaposan megmosott héja kiváló chips alapanyag.
• A kissé fonnyadt gyümölcsből turmix, smoothie, lekvár, mártás, leves varázsolható.
• A sült, főtt hús, pörkölt ledarálva szendvicskrémként, vagy akár melegszendvics, pizza feltétjeként kaphat új életet.
• A főtt rizs húsos vagy zöldséges fasírthoz, de rakott, töltött egytálételekhez is felhasználható.
• A szikkadt kenyeret vízzel kicsit nedvesítsd be, majd a sütőben vagy a mikrohullámú sűtőben melegítsd meg! Így újra puha lesz, s készülhet belőle bundáskenyér, kenyérpuding, zsemlekocka, végső esetben pedig le is darálhatod morzsának.
• Bizonyos ételekből a felesleges adagot le is fagyaszthatod, így biztosan nem vész kárba, sőt, néhány nap, hét, legfeljebb pár hónap múlva igazi megmentő lesz majd egy rohanós hétköznap este. A felolvasztást mindig a hűtőben végezd, ne a konyhapulton!

Plusz 1 tipp: Ha például egy nagyobb vendégség, ünnep után maradt meg néhány adag érintetlen étel, ezeket el is ajándékozhatod még aznap a szomszédodnak, vagy azoknak a családoknak, akik rászorulnak erre a támogatásra. Fontos, hogy csak olyan ételt adj tovább, ami még friss, amibe nem nyúltál bele, s amit átadásig hűtve tároltál és önmagad is elfogadnál másoktól!

A maradékmentés lehet pénztárcabarát is

Már egyre többen ismerik és használják a magyar egyetemisták által megálmodott és kifejlesztett, 2020 óta létező Munch nevű applikációt. Ez egy olyan platform, amin keresztül a becsatlakozó vendéglátóhelyek és élelmiszerboltok, éttermek, cukrászdák, pékségek kedvezményesen értékesítik az aznap el nem adott, de jó minőségű, még fogyasztható élelmiszereket, ételeket.

Így tulajdonképpen mindenki nyer, hiszen nem kerül a szemétbe a megmaradt áru, a kereskedő így nem termel veszteséget, a vásárlók pedig az eredeti árnál 40-60%-kal olcsóbban juthatnak hozzá értékes, bár némileg meglepetésnek számító falatokhoz, s ezzel új helyeket is fedezhetnek fel, próbálhatnak ki. A meglepetés ereje abban rejlik, hogy a kategórián belül (például: pékáru) előre nem pontosan tudható, mi lesz majd a megmentett Munch tartalma. Ennyi kockázatot azért mégis megér az ételmentés.

Komposztálj!

A sütés, főzés során számtalan olyan hulladék keletkezik, amit már étkezési célra nem tudunk hasznosítani, ellenben kiválóan komposztálhatók. A komposztálást akár a lakásban, erkélyen, kertben elhelyezett, erre a célra szolgáló komposztáló ládában is megoldhatod, vagy a lakóhelyedhez közeli közösségi komposztálóban. A kész komposzt kiváló talajjavító, így, ha saját magad komposztálsz, idővel nem lesz szükséged virágföld vásárlására sem.

Fontos: nem minden konyhai hulladék mehet a komposztra! A zöldségek, gyümölcsök héja, szára, levele, a tojáshéj, a kávézacc, a használt szálas tea igen, de például az ételmaradékok, a csontok, a filteres tea, a használt olaj már nem. Utóbbiak vagy azért nem, mert nem bomlanak le, vagy mert odavonzzák a rágcsálókat, kártevőket. A közösségi komposztálók esetén is tartsd be a komposztálási szabályokat! Kövesd a komposztmesterek javaslatait!

Kellő tervezéssel, odafigyeléssel jelentősen csökkentheted a felesleges élelmiszer-pazarlást, amivel a saját pénztárcádnak, de a környezetnek is jót teszel. Már önmagában a próbálkozást is érdemes elismerned, akár magadról vagy a családtagjaidról van szó.

Néha vétünk hibát, mert emberek vagyunk. A lényeg, hogy törekedj a fenti tippek követésére!

Ami pedig az újrahasznosítást illeti, mielőtt étterembe mész, ahol elviteles ételt vásárolnál, érdemes otthon körbenézni, nincs-e egy erre alkalmas, alaposan elmosott, jól záródó üveg, fém vagy műanyag doboz vagy akár befőttes üveg kéznél, ami helyettesíthetné az egyszerhasználatos műanyag vagy papír dobozokat. Akkor is jó, ha van Nálad egy saját doboz, ha túl sok ételt rendeltél az étteremben, vagy túl nagy az adag, és szeretnéd elcsomagolni a maradékot. Jól jön majd a következő étkezéskor!

‍