A szeretet konyhanyelven? – az evés/etetés mint szeretetnyelv

Az evés nem csupán a szükséges energia és tápanyagok miatt tölt be lényeges szerepet az életünkben. Nem csak akkor eszünk, ha fizikailag éhesek vagyunk. Általa sok érzelmet is közvetítünk magunk és mások felé is. A másoknak készített, kínált ételekkel a gondoskodást, szeretetet is kifejezhetjük. Vajon az evés, etetés is lehet egyfajta szeretetnyelv?

Az étkezés egy fontos társasági érintkezési forma

Számos szokás, hagyomány, hiedelem kapcsolódik hozzá, amelyekhez akkor is ragaszkodunk, ha a valódi okot, vagy a hozzá kapcsolódó személyt már talán nem ismerjük. Már a családban megtanuljuk, hogyan illik enni, milyen a szép teríték, milyen fogás mi után jön, hogyan viselkedjünk evés közben. Persze az már családonként változik, hogy a közös étkezés közben mennyire élénk a párbeszéd. Mert bár tartja magát a mondás, hogy magyar ember az asztalnál nem beszél, azért mindannyian megéltük már, hogy  ilyenkor mégis mennyivel könnyebben lehet megosztani egymással az élet apróbb, nagyobb dolgait. Sokszor eleve csak ilyenkor van idő és mód arra, hogy a családtagok együtt legyenek, egymásra figyelhessenek. 

‍

Az evés élvezete mellett így ez egy fontos kapcsolódási lehetőséget is jelent. Amiben persze súrlódások is akadhatnak, ha például valaki nem szereti, ami elé került, vagy éppen nem annyit eszik, amennyi „elvárt” lett volna. Utóbbi ráadásul nyomást is tehet egy válogatós kisgyermekre, vagy éppen egy tini lányra, fiúra, aki éppen elkezdett odafigyelni az alakjára és éppen csak turkálja a tányérján az ételt. Ezekre még visszatérek. 

‍

Mindezek azt mutatják, hogy az evés több mint a biológiai szükségleteink kielégítése. Önkifejezés, gondoskodás, törődés, szeretet és megannyi érzelem is kapcsolódik, kapcsolódhat mellé.

‍

Hogyan fejezhetjük ki az ételek által a szeretetünket?

Gary Chapman amerikai család- és párterapeuta azonosította az öt féle szeretetnyelvet, amit elsősorban a párkapcsolatok tekintetében lehet értelmezni, bár már azon túl is elterjedt a használata. Ha kicsit távolabbról szemléljük, az étkezés, evés, etetés/táplálás vonatkozásában is sok hasonlóságot találunk és ezek mentén haladunk is tovább.

‍

Az öt szeretetnyelv közé ezek tartoznak:

1. elismerő szavak
2. minőségi idő
3. szívesség
4. ajándék
5. testi érintés

Nézzük meg, hogyan tudjuk az ételeket, evést is bevonni ebbe a körbe!

‍

Elismerő szavak

Amikor a szülők, nagyszülők, párunk, gyerekünk időt tölt azzal, hogy elkészítse például a kedvenc ételünket, de lehet az egy egyszerű, hétköznapi vacsora is, szavak révén is kifejezhetjük számára, hogy értékeljük a fáradozásait. Ha megköszönjük, megdicsérjük az ételt, különösen, ha az valóban ízlett, akkor ez annak, akinek az elismerő szavak a szeretetnyelve, szinte szárnyakat fog adni. 

‍

Hazudni természetesen nem kell, az hamar ki is derülne. Gondoljunk csak bele, ha az egekig magasztaljuk az adott ételt, amit valójában nem is szeretünk, akkor méltán számíthatunk arra, hogy legközelebb még nagyobb adagban vagy gyakrabban fogjuk azt kapni. Nyilván nem ez volt a célunk és a másik is feleslegesen tölt vele időt. Emiatt jobb az őszinteség, hiszen a nem tetszést is ki lehet fejezni tapintatosan. Ettől még az ételkészítés érdeme nem vész el. Az elismerés ráadásul mindkét félben pozitív érzelmeket kelt.

Minőségi idő

Már önmagában az, hogy van kivel megosztani az ételt, a finom ízeket, értéket jelent és hálásak lehetünk ezért. Emlékezzünk vissza, hogy pár évvel ezelőtt a koronavírus okozta világjárvány miatti lezárások alatt milyen sokat voltunk otthon, távol a szeretteinktől, sokan pedig egymagukban (pl. az egyedülállók, a lezárások miatt távol rekedtek, vagy az idősek, akik már egyedül élnek)! Hosszú hónapok teltek el úgy, hogy nem volt kivel együtt reggelizni, ebédelni, vacsorázni, akkor sem, ha amúgy lett volna erre igény, vagy korábban lehetőség például egy vendégség, baráti, társas összejövetel kapcsán. Ilyenkor az étvágyunk is csökkenhet, vagy éppenséggel csak letudjuk az étkezést, mert az valóban beszűkül táplálékbevitellé, ha nincs kivel átélni. Persze előfordulhat, hogy voltak, akik ezt kifejezetten kedvelték, mert kevésbé vágynak társaságra evéskor, de talán ők a kisebbség. 

‍

Annak, akinek a minőségi idő a szeretetnyelve, nagy lemondást jelenthetett ez az időszak. Nekik kifejezetten kedves elfoglaltság akár a közös főzőcskézés, az ételek kidíszítése, a terítés és a közös falatozás. Egy közös ebéd vagy vacsora egy rég nem látott baráttal, rokonnal ilyenkor igazi feltöltődést, kikapcsolódást jelent. Időt, teret a kapcsolatok építésére, megerősítésére, pihenésre, vagy akár szórakozásra is.

Szívesség

Ki ne szeretné, ha az általa nem kedvelt feladatokat időnként átvállalná valaki más, akár kéretlenül is? A kisebb-nagyobb szívességek igazán sokat jelentenek annak, aki ezáltal (vagy ezáltal is) éli meg a szerethetőségét, szeretetreméltóságát. 

‍

Itt jegyezném meg, hogy ezek a szeretetnyelvek mint típusok gyakran vegyesen nyilvánulnak meg, így lehet, hogy egy emberre több is igaz, csak más-más arányban.

‍

Mi lehet megfelelő szívesség a konyha körül? Ha besegítünk az előkészítésbe, akár a bevásárlásba, a terítésbe, vagy éppen a mosogatásba, a főzést követő takarításba. Ezek nem tűnnek sokszor nagy dolognak, de mégis felértékelődnek akkor, ha az, akit meglepünk általuk, hosszú órákat azon dolgozott, hogy finom étel kerüljön az asztalra. Az is lehet, hogy minden napja így telik, s már belefáradt a véget nem érő feladatokba, s emiatt még jobban esik neki az odafigyelés. Kincset ér ilyenkor az a partner, lakótárs, rokon, aki megtesz néhány szívességet, s nem vár cserébe viszonzást.

Ajándék

Ajándékot adni és kapni is öröm, de nyilván ebben is vannak egyéni kivételek. Az ajándék is lehet szeretetnyelv, ami boldoggá, elégedetté teszi a másikat, s ezzel tudjuk felé kimutatni a szeretetet. 

‍

Ajándékozni általában születés-, névnap, vagy nagyobb ünnepek és évfordulók alkalmával szoktunk. Miért ne lehetne megünnepelni a különféle ételelekkel, alapanyagokkal, nemzeti konyhákkal kapcsolatos jeles napokat is? Elvégre szinte nincs is olyan nap, amikor ne lenne valaminek a világnapja, vagy nemzeti, nemzetközi napja. Az illető kedvelt itala, desszertje, egy személyre szóló teaválogatás, kávékülönlegesség, valamilyen ritka, extrább fűszer, vagy éppen valamilyen apróbb konyhai segédeszköz, vagy akár egy receptes magazin, könyv, ez mind lehet ajándék. 

Mielőtt tárgyi, esetleg maradandó, nem elfogyasztható ajándékot vásárolunk, azért előtte diszkréten járjuk körül a témát, valóban tudja-e, fogja-e majd az illető használni! Hiszen a fenntarthatóság, környezetvédelem és a hulladékcsökkentés is fontos szempontként jelenik meg ebben az esetben, ami azt is jelenti, hogy nem halmozunk fel felesleges tárgyakat, eszközöket.

Testi érintés

Bár alapvetően ez a szeretetnyelv tényleg inkább a párkapcsolatban élők kapcsán szokott felmerülni, itt mégis találhatunk néhány közös pontot az evés, étkezés területével. Elvégre a főzés, tálalás, evés közben is meg tudjuk érinteni azt, akit kedvelünk, s aki ezt szintén kedveli. Mert azért az érintés az már egy szorosabb, intimebb kapcsolódást jelenthet. Nem mindegy, kit, hol, hogyan érintünk meg. Ennek nemcsak etikett jellegű szabályai is vannak, de fontos határátlépés is lehet egy váratlan, kellemetlen érintés. 

‍

Most azonban nem ezekről van szó! Hanem inkább arra helyezném a hangsúlyt, ami például egy szülő-gyermek, nagyszülő-unoka viszonyba, vagy egy szorosabb baráti viszonyba belefér és elfogadott. Egy kedves odabújás, egymás vállának, hátának megérintése, vagy a kar, kéz megsimítása, ami jelzi azt is, hogy köszönöm, hogy itt vagy, köszönöm az ételt, köszönöm a törődést... 

‍

Szavak nélkül is kifejezhetjük általa a hálát, szeretetet.

Az étkezés sérülékeny terület

Most, hogy végigvettük, milyen sok módon lehet az étkezés terén is kifejezni a szeretetet, érdemes röviden arról is szót ejteni, hogy néha az akár kedvesnek is szánt, érdeklődő mondatok, gesztusok éppenséggel a visszájára is sülhetnek. Vagy éppen a túlzott elvárások, berögződések okozhatnak károkat, akár túlevést is. Éppen amiatt, mert az evés nem csak az ételekről szól, hanem számos, külső szemmel láthatatlan, mögöttes tartalom is társul(hat) mellé. 

‍

Néhány példa a kellemetlen mondatokra: Miért nem eszel többet? Miért eszel olyat sokat? Pfuj, azt tényleg megeszed? Hozzá se nyúltál, ha szeretnél, megennéd! Azt eszed, amit főztem, ne válogass! Csak akkor mehetsz játszani, ha megettél mindent. 

‍

Sokféle mondat, és sokféle sérelem származhat ezekből. A legtöbb nem feltétlenül tudatos, hanem éppenséggel öröklött, akár generációkon átívelően belénk ivódott szófordulat. Érezzük, hogy ezek bántóak is lehetnek, hiszen annál, aki éppen többet, kevesebbet, semmit sem eszik, annál felmerülhet testi, de lelki eredetű probléma is, akár csak átmenetileg, vagy akár komolyabb szinten is. 

‍

A különféle evés-, testképzavarok is jelentősen befolyásolhatják az étkezést. Ilyenkor, ha már fény derül a problémára, szakember (pszichológus) bevonása szükséges, mivel ezek nem gyógyulnak meg maguktól, de kihathatnak az egész családra is. Nem szégyen segítséget kérni, sőt. 

‍

Útravalóul: Az evés mellé türelem, elfogadás, tapintat is társuljon, hogy megmaradjon az étkezés öröme. 

‍

Az étel mint érzelemszabályozó eszköz?

Az evés, mint láttuk, nem csak a tápanyagokról szól, nem pusztán a fizikai egészségünket, jóllétünket támogatja, de a lelki, mentális oldalt is. Az érzelmeinket is megélhetjük evéskor, hiszen a kedvenc ételünk jobb hangulatot ad, melegséggel áraszt el, egyfajta önjutalmazás is lehet. Emiatt sem érdemes orvosilag indokolatlan, felesleges diétákat követni, amik a lemondásról, szigorításról szólnak. Ezekkel pont az az öröm, elégedettség veszik el, ami az evés, étkezés természetes velejárója, amit nem szabad elhanyagolni. Addig, amíg nem ez az egyetlen módja annak, hogy boldogabbá, jobb kedvűbbé tegyük magunkat egy nehéz napon, vagy negatív érzelmek (szomorúság, csalódottság…) esetén, nincs gond ezzel a fajta étkezéssel. Ha szeretünk enni és azt is esszük, amitől jobban érezzük magunkat, az teljesen rendben van. A mérték az érték ebben is. :)

‍

A szép színek, változatos formák, állagok minden érzékszervünkre jól hatnak, érdemes emiatt nemcsak finommá, de esztétikussá is varázsolni azt, ami a tányérra kerül. :)