A klasszikus értelemben vett gluténérzékenység alatt az ún. gluténszenzitív enteropathiát, cöliákiát értjük. A régi nevezéktan szerint “lisztérzékenységként” ismerhetjük. A lisztérzékenység kifejezés azonban megtévesztő, mert ma már több állapotra, betegségre is utalhat az elnevezés! Közös a glutén okozta betegségekben, hogy az ún. kalászos gabonafélékben található fehérje, a glutén egy alkotója, a gliadin váltja ki a tüneteket.
A glutén a gabonamag belsejében található fehérje-komplex, amely a gliadin és a glutenin fehérjék keveréke. Más néven sikér, egy vízben oldhatatlan gabonafehérje. Folyadék hozzáadásával és dagasztás hatására megduzzad, rugalmassá válik, és úgynevezett térhálós szerkezetet alkot. Cöliákiában a búzagliadin és a gliadinnal azonos szerkezettel rendelkező gabonafehérjék (szekalin a rozsban, hordein az árpában) okozzák a tüneteket. Autoimmun lisztérzékenységben tehát nem maga a liszt, hanem a gliadin okozza a problémát.
A zabban nincs „károsító” fehérje, de nagy a gluténnal történő szennyeződés veszélye: aratáskor, szállításkor, feldolgozáskor, a termékek csomagolásakor. Ebből következik, hogy csakis a garantáltan gluténmentes zab és zabkészítmények (például liszt) fogyaszthatók. A cöliákiások többsége gond nélkül tud zabot enni, viszont a zabban található fehérje, az avenin hasonlít a gliadinhoz, ezért az érintettek egy részénél mégis okozhat problémát. Fogyasztása mindig egyéni elbírálás alá esik.
Egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun megbetegedés, amelynek lényege, hogy az érintett szervezete nem tudja feldolgozni a táplálkozással bevitt glutént, amely így bonyolult kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, valamint az immunrendszerrel, és ennek következtében ellenanyag-, antitest-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. A folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, csökken a tápanyagok, a vitaminok, ásványi anyagok , nyomelemek felszívódása, ennek következtében felszívódási zavar, hiányállapotok alakulhatnak ki. Ennélfogva a betegség egyéb, nem csak emésztőrendszeri problémákat, zavarokat okozhat, mint például vashiány, csontritkulás, menstruációs problémák, hajhullás, csalánkiütések. Sok esetben más problémával, betegséggel kapcsolják össze az érintettek, és például teherbeesési problémák, szűnni nem akaró pattanások miatt derül fény a betegségre.
Az autoimmun gluténérzékenység előfordulási aránya mindössze 1-2 százalék a magyar lakosság körében. Bármely életkorban diagnosztizálható, de jellemzően már gyermekkorban mutatkoznak a tünetek. A cöliákia nem gyógyítható, nem kinőhető, élethosszig tartó szigorú diétát kell tartani. (Az étrendről lejjebb olvashatsz) A “mentes” diétával teljes élet élhető, a felszívódási zavar, hiányállapotok jól összeállított étrend esetén megszűnnek.
Táplálékallergia bármilyen élelmiszerre kialakulhat. Búzaallergia gabonákban található fehérjék valamelyike viselkedik allergénként, amely ellenanyag-termelődést vált ki a szervezetben. Búzaallergia esetén leggyakrabban az alfa-amiláz inhibitor és a tripszin-inhibitor fehérjék okoznak tüneteket, és ritkábban a glutén (gliadin) vált ki panaszt.
Az allergia tünetei között szintén jellemzőek az emésztőrendszert érintő panaszok, de gyakrabban vezető panasz a légúti problémák (például orrdugulás), a szemviszketés, de súlyos esetben ajak-, szemhéj-, végtagduzzanat is kialakulhat.
Ide sorolhatjuk az IgG intolerancia tesztekkel megállapított és/vagy differenciál diagnózissal felállított állapotokat, azaz a gluténintoleranciát és az NCGS-t (nem cöliákiás gluténérzékenység).
Az NCGS-ről 2011-ben írtak először tudományos körökben. Ennek eredményeképp újították meg végül a gluténfüggő betegségek osztályozását is. Az NCGS jelenleg nem diagnosztizálható egyetlen vizsgálattal! Az autoimmun és allergiás folyamatok, illetve egyéb belgyógyászati betegségek kizárása után a kórelőzmény és a panaszok figyelembe vételével, ún. differenciál diagnosztikával állapítható meg valakiről, hogy nem cöliákiás gluténérzékenységben szenved. Az ételintolerancia tesztek csak egy kis szelete a vizsgálatnak, nem adnak egyértelmű választ. A tünetek hasonlóak (de sokkal enyhébbek), mint autoimmun gluténérzékenység esetén, és bélkárosodással, felszívódási zavarral sem kell számolni! A legtöbb tünet általános, úgymint a puffadás, emésztési nehézségek, bőr-, haj- és körömproblémák, álmatlanság, koncentrációs zavarok.
Gliadin és ahhoz hasonló fehérje található a búzában, a durumbúzában, a tönkölybúzában, a kamut búzában, a tritikáléban (és minden egyéb nemesített, keresztezett búzafélében), a rozsban, az árpában. Ezek mind tiltólistán vannak gluténmentes étrendben! A felsoroltakból készült malomipari termékek (pelyhek, darák, őrlemények, lisztek) és azokat alapanyagként vagy adalékanyagként tartalmazó ételek, élelmiszerek fogyasztása is tilos a gluténmentes étrendben!
“Gyanús”, de megengedett összetevők: búzából készült glükóz-szirup, dextróz, maltodextrin, árpából készült glükóz-szirup, alkoholpárlatok készítéséhez használt gabonafélék.
A glutén a 14 jelölésköteles allergén egyike. Nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén készített, csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (például étlapokon) is fel kell tüntetni. Piktogrammal vagy számmal (1-es) jelölik a glutént. A glutén elhagyását megnehezíti, hogy a gyakran fogyasztott, hagyományos élelmiszerek többsége vagy glutént tartalmazó alapanyagból készült, vagy adalékanyagként tartalmazza azt – illetve előállítás, csomagolás, tárolás során szennyeződhet.
Gluténmentes diétában bátran fogyaszthatók az ún. feldolgozatlan élelmiszerek: natúr tej és tejtermékek, tejkészítmények, friss húsok, halak, tojás, olajok, zsírok, friss zöldségek, gyümölcsök, natúr olajos magvak, natúr gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök, fűszernövények, szénsavas üdítők, ásványvíz, natúr gyógyteák. Beépíthetők a diétába azok a feldolgozott élelmiszerek (például ízesített tejtermékek, konzervipari termékek, zöldség- és gyümölcskészítmények, ételízesítők), amelyek csomagolásán fel van tüntetve, hogy a termék gluténmentes.
1. Garantáltan gluténmentes?
Olvass élelmiszer címkét, légy körültekintő! Azért, mert egy élelmiszer eredendően gluténmentes, mint például a köles, feldolgozáskor szennyeződhet! Ezt feltüntetik a csomagoláson és “nyomokban glutént tartalmazhat” vagy “glutént/búzát/búzalisztet feldolgozó üzemben készült” feliratot olvashatsz.
Legyen a csomagoláson: “garantáltan gluténmentes”, “gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy az áthúzott búzakalászt ábrázoló piktogram. Azon termékek, amelyeknek sem az összetevők között, sem egyéb információként nem szerepel, hogy nyomokban glutént tartalmazhat, fogyaszthatók az étrendben.
2. Rostbevitel
Gluténmentes diéta során kiemelt figyelmet kell szentelni a megfelelő rostbevitelre, hiszen a leggyakrabban használt gluténmentes alapanyagok a fehér rizs, a burgonya, a rizsliszt, kukoricaliszt, a különféle keményítők, rizstészta és kukoricatészta. Megjegyzés! A kukorica alapvetően nem alacsony rosttartalmú alapanyag, de a belőle készült lisztek, darák, pelyhek, extrudált termékek, tészták már sajnos csekély rosttartalommal bírnak. (Bár létezik kifejezetten magas rosttartalmú kukoricaliszt).
Szerencsére az évek során bővült a “mentes” termékek tárháza, egyre több gyártó használ fel gluténmentes, de magas rosttartalmú őrleményt lisztkeverékei, termékei elkészítéséhez és egyre több a garantáltan gluténmentes (ál)gabona a boltok polcain. Kiváló, magasabb rosttartalmú gluténmentes (ál)gabonák a zab, a köles, a hajdina, a quinoa, a barna rizs, a vadrizs, a cirok vagy az amaránt, de jó köretalternatívák a hüvelyesek is. Csak néhány liszt, őrlemény, amelyek beépíthetők a gluténmentes diétába (ha garantáltan gluténmentesek): gluténmentes zab(pehely)liszt, kölesliszt, hajdinaliszt, quinoaliszt, barnarizs-liszt, amarántliszt, cirokliszt, csicseriborsóliszt, kókuszliszt, lenmagliszt, mandulaliszt, mákliszt, tökmagliszt, szezámmagliszt, gesztenyeliszt. Tészták közül is a hüvelyesekből, kölesből vagy hajdinából készült változatokat keresd!
A napi ajánlott rostbevitel 25-40 gramm között van, amit természetesen nem szükséges csak gabonákkal, álgabonákkal fedezni. Nagyon lényeges, hogy a cöliákiás változatosan fogyasszon zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat vagy a már említett hüvelyeseket is. Javasolt ételkészítéskor gluténmentes rostokkal is növelni az étel rosttartalmát, például útifű maghéjjal vagy bambuszrosttal.
Figyelem! Előfordulhat az ellenkezője is: ha túl magas az étrended rosttartalma, az hasi diszkomfortérzést, puffadást, gázosodást, székrekedést okozhat. Először is nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás, és a túlzásoktól, szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott étrend kialakítása.
3. Túl magas energia- és zsírbevitel
Ha gyakran használsz különleges őrleményeket, például mandulalisztet, lenmaglisztet, érdemes a zsírtalanított verziót választanod. Összehasonlításképpen:
4. Oda nem illő adalékanyagok
Tény, sikér nélkül nehezebb sütni-főzni, ezért az élelmiszeripar gyakran adalékanyagokkal igyekszik kiküszöbölni a gluténmentességből eredő hiányosságokat. Mindig az egyszerűbb összetételű, kevesebb adalékanyagot tartalmazó termékeket keresd és válaszd! Azért, mert valami “mentes”, még nem biztos, hogy automatikusan egészséges is, olvass címkét!
5. Konyha mentesítése
A nem megfelelően “tiszta” környezetben készült, tárolt étel elfogyasztása sok “diétahiba” apropója. Ezekre a dietetikus szakember minden esetben felhívja az érintettek figyelmét, élethelyzetének megfelelően praktikus tanácsokkal látja el. Néhány támpontot én is összeszedtem, amelyek első olvasatra logikusnak tűnhetnek, mégis gyakori hibák: